Quadragesimus secundus

by teodorpolgar

Nem lettek túl jók a képek, úgyhogy a feltöltést inkább hanyagolom. Van viszont helyette egy elmulasztott zh beszámolóm a 2. sejtbioszról, úgyhogy ezúttal pótlást eszközölök. Az ominózus napon mindenki feszült izgalommal állt az újabb csata előtt, ezúttal a sejtciklusoktól és azok promóciós faktoraitól (=egyfajta előidéző cucc, Nobel díjat is ért!) kezdve a magfehérjék transzportján át a különféle DNS szekvencia meghatározó módszerekig (pl. DNS-szekvenciázó automata- DNS-chipek, meg egyéb menő és drága cuccok). Szóval eléggé sok mindenről számot kellett adnunk; kellemetlenül sok mindenről. Az első alkalommal ellentétben most nem őseinktől örökölt nevünk szerint ültettek le minket, hanem egy nekünk tetsző padban (persze a jól definiált tisztes távot megtartva ) kellett A, B, C, D és E betűket a megfelelő helyekre beírnunk. Ez a primitív feladat most az elsőnél is jóval nehezebbnek bizonyult (betűt írni azért mindenhová tudtam) bár utólag, az eredmények ismeretében azt mondom, annyira nem volt rettenetes (vagy el kéne kezdenem lottózni). Annyi előnye biztosan van ennek a betűválasztósdinak, hogy hamar ki tudják javítani és nem kell napokig körömrágva gyomorsavat túltermelni  Így a 8. hét magasságában, a szemeszter közepét meghaladva, lassú de folyamatos sodródással a vizsgák és fokozódó vonzalommal a kávé-tea-energiaital triumvirátus felé stresszből így is akad bőven. Még mindig nem érzem annyira vészesnek, de a napfényes kezdetekhez képest ezek a szintén napfényes (btw wtf, okt. végén 26fok????) középidős napok jelentősen több tananyagot és számonkérést és ezzel arányosan kevesebb mókát-kacagást tartalmaznak. És hol a vége, ugyebár. (messze. még.)

Advertisements