50.

by teodorpolgar

Féljubileum, ennek örömére ittam egy sört. A tegnapi molsejtbiosz örömére még egyet (főként ezt), meg a holnapi bál örömére is egyet. Tegnap úgy volt, hogy: a szokásos terem előtti siránkozások (semmit sem tudok stb) után a 3. alkalomnak megfelelő laza és magabiztos rutinnal foglaltuk el helyünket, hogy megírjuk a 3. próbatételt a félévi naaagynagynagy teszt előtt. Az előző két zh eredményének fényében/árnyékában (kinek hogy, ugye) már jelentős részben (azaz ~66,6666666%ban) körvonalazódott, hogy ki mennyi pontot fog megszerezni a maximális és kvázi elérhetetlen 10-ből, de azért a maradék 33,33…% miatt átsuhant némi para az előadóban, mikor a Bíró László-féle íróeszközök (guglizd, ha nem érted!;)) a papírokhoz értek. Aztán ahogy múltak a percek, bimbódzó svarceneggerként erősödött bennem az önbizalom és a vélemény: ez könnyebb, mint az eddigi 2. Vagy én lettem sokkal okosabb, esetleg a több tanulás az oka?  A zh után megkönnyebbülve muszáj volt egy kis nehezéket keresni így fogtunk a kezünkbe pár sörös korsót, és ahogy átjárta testünket-lelkünket a megnyugtató novemberi érzés meg a sör, legalább 2 fokkal egyetemistábbnak éreztem magam, mint eddig.

Ui.: Helyezkedni tudni kell! 🙂

Advertisements