60

by teodorpolgar

Szóval, mint azt korábban írtam az első vizsgaélményem a sejtbiosz kudarc volt. Ez asszem érthető módon elég komoly sebzést vitt be, de szerencsére abszolút túlélhető a dolog; velem is ez történt (azaz túléltem) és annál jobban buzogtam felkészülni a következőre. Egy ótvaros betegség, meg az ünnepek kicsit tovább fokozták letargikus helyzetemet, de kikászálódtam a mocsárból és január elején behúztam végte a talán legfontosabb vizsgát. Hogy is néz ez ki? Odamegy az ember reggel szépen kiöltözve, igyekszik nem hányni az izgalomtól és eleve visz már magával egy jegyet: amit év közben produkált. Behívnak pár embert a terembe, tételt húzunk, aztán a legbátrabb elkezdi és ha végzett, jön a következő. Formailag hasonlít kicsit az emelt érettségire (csak némileg magasabb a bukási arány), és a rendes felkésuülés ugyanúgy meghozza a gyümölcsét. És nagyon édes az íze. 🙂

 

Advertisements