Anat zh meg egyebek

by teodorpolgar

Állítólag akkor válik valaki igazán orvostanhallgatóvá, amikor megírta az első anatómia zh-ját. Ez egyfajta tűzkeresztség, teljes joggal. Brutál dolog, több okból kifolyólag. Egyrészt sok az anyag, de ez önmagában nem olyan nagy vasziszdasz. Másrészt apró és jelentéktelen(nek tűnő) dolgok között kell különbséget tenni. Ami fölött az ember a hétköznapi életében simán elsiklana, azon itt megbukik ha siklik. Rohadt precíznek kell lenni, magyarán. Aztán a teszt maga is egy külön élmény: be vagyunk osztva 1-1 nagy előadóba, ahol szigorú ültetés és felügyelet mellett, mindegyikben másodpercre összehangolva ugyanakkor állunk neki: egy kivetített PDF jelenik meg rajta a képekkel-kérdésekkel (25 anatómia,aztán 25 szövettan), a választ gyorsan lekell körmölni az előttünk fekvő válaszlapra aztán a kép automatikusan,kb. 1perc alatt vált. Ha elrontod, nincs idő javítani. Ha nem tudod azonnal, nincs idő agyalni. Csalásra esély sincs, nagyon pörgős az egész. Bár úgy érzem elég jól megtanultam az anyagot, egyáltalán nem vagyok nyugodt; nagyon nem volt könnyű, elsősorban ezt a teszt formát kell még szokni. Ami poén, hogy az egyeshez is elég sok mindent kell tudni: 25% alatt ugyanis nullást kap az elkövető! 😀 Ez a veszély talán nem fenyeget egyikből sem. Remélem. Ezen kívül még kettőt írunk majd (mindig anatómia + szövettan), és a három átlagával kapott jegyet visszük vizsgára, nem hiszem h jól jön ki ha az ember nullással érkezik.

A múlt héten elkövettünk egysejtbiosz zéhát is, de nem volt annyira vészes (már nem ő a mumus:)), a következők valszeg durvábbak lesznek. Hogy most se unatkozzunk, jövő héten még egy biokémia dolgozattal is boldogítják az életünket. Ettől függetlenül, életem legszebb éveit nem fogom kizárólag otthon és könyvtárban töltött savanyodással tölteni, úgyhogy ma elnézek Mohácsra a busójárásra! 🙂

Advertisements