Po-Teodor, avagy első év a pécsi orvosin

First year student life in Medical School of Pécs

the end is nigh

Holnap első anat-szövet zh. Félelem és reszketés az atlasz mellett. Holnap este bő beszámoló.

Advertisements

Szemléletes alapok

Inkább gimis szint, és némileg kell hozzá angol. De hd és jól néz ki. 🙂

elég dús napok

Mint sörben a buborékok. Mint sejtben a molekuláris kaszkádok. Fárasztás, fáradás. Jaj.

Télvégi Tv torony

Mivel a városból kb. mindenhonnan látszik és még sosem voltam fönn és túrázhatnékom volt, fölsétáltam Pécs egyik nevezetességéhez, a Tv-toronyhoz. Brutál a kilátás, de a szél is; alig bírtam fényképezni, mert ki akarta tépni az eszközt a kezemből. Szerencsére legyőztem a szelet, itt van pár bizonyíték (meg egy hóvirág, útközbenről).ImageImageImagegImageg

Elárasztósdi

A múlt héten rendesen felpörögtek a dolgok, én most higgadtam le annyira hogy írni tudjak róla. 🙂 Eddig mindig az anatómiával meg szövettannal jöttem mert legenda meg újdonság egyben, de azért a többi tárgy sem szerénykedhet (tan)anyagilag. Sejtbioszból nekiveselkedtünk a félév egyik fő témájának, a jelátvitelnek. Mivel ez eddig nekem sem mondott volna sokat, pár szóban leegyszerűsítve: hogyan, mivel, mi módon kommunikálnak a sejtek. Sejten belüli és kívüli folyamatok, amik ha rosszul mennek akkor olyan rossz dolgokat eredményezhetnek mint pl. a rák. Szóval bonyolult és fontos. Aztán biokémiára be kell seggelni az összes aminosavat, és foglalkoztunk az ATP, NAD meg hasonlók által fémjelzett bioenergetikával. Biofizikán fluoreszkáltunk meg foszforeszkáltunk a boldogságtól (ki-ki ízlése szerint). Azért volt anat-szövet is, a boncteremben elmerültünk a medencében (HA-HA), a mikroszkóp előtt a kötőszövetet (nem az öreganyánk féle pulcsialapanyagot!), annak rostjait sejtjeit figyeltük meg okosanügyesen. Ha egész hétvégén tanulok sem tudtam volna mindezt megtanulni úgyhogy a kétség kezd visszaszállingózni de még nem estem bele.

kimerítés

Mint egy nagy merőkanállal egy kis tál levesnek nekieső favágó, úgy viszonyul most hozzám az egyetem. Oké, ez egy fölöttébb idióta hasonlat de tényleg eléggé kimerültnek-kipurcantnak érzem magam, holott alig kezdődött el ez a félév. Talán a valentin-napi páré kicsit helyrerakja, amit az összevont anat-szövettan-sejtbiosz-biofiz-biokémia-közeg hadigép lerombolt. Vagy fordítva, ha a szinapszisokat nézzük (t.i. a megszerzett tudás szinapszisait alkohollal kissé meglazítani, mint túl szoros anyán egy jóféle franciakulccsal).

Tavaszi szél

Formalint áraszt. Nemépp virágillat, és még csak ízület. Komoly vállalás.